tegnap este még egy hosszú telefonban analizálni voltam kénytelen a tegnap éjszakát, még pontosabban, igi érezte fontosnak, egyedülálló élmény volt, bár nem nagyon tudok mit kezdeni a helyzettel... kicsit feminim módon éli meg a történetet azt hiszem, vagy csak tényleg ilyen ez a latin szerető típus, ahogy p. diagnoztizálta tegnap... a világ tele szorongó pasikkal, vagy ha mégsem, akkor az a kevés mind rámtalál... de mondom, igi egy nagyon intelligens, érzelmileg kissé (vagy nagyon, ezt még nem tudom) sérült, alapvetően jópasi, én viselkedem deviáns módon ebben a szituban, vészesen hárítok, nem hagyom magam,
pedig talán ez most pont egy olyan dolog volna, amikor hagynom kellene, h-nak bezzeg hagytam, és a józan ész szabályai szerint nem szabadott volna, mi a francot lehet ezzel kezdeni, még mindig hiszem az ösztön választását, de h. pl. ezt hiába érzi a maga részéről, nem vállalja, folyton felülírja, és így születik az átok..
tegnap este írt ex is, a szappanoperánk sokadik epizódja, este jön, nem fogja túlbeszélni, sem előtte, sem utána, bele sem gondolok, ez már egy összetört szív (az én összetört szívem) ámokfutása, ön -és közveszélyes vagyok, meg egy kicsit szajha a héten...
ezért nagyon-nagyon vigyázzatok a szívetekre, úgy néz ki fogyóeszköz...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.