alkesztisz

az azért elég szar érzés, amikor a blahán húzna le a szíved a buszról, és vinne a tűzoltó utca felé, legigazándiból, de a puskin utca lesz belőle, végülis egészen kellemes lesz, soha nem kártyáztál még végig egy éjszakát egy pasi ágyában, ruhástól persze, kb. három nagyon homályos célzásával megúszva a dolgot, éljenek a konzervatív pasik egyébiránt,

hajnalodva hazafelé, ismét cudar kisértést érzel, hogy elindulj küszöböt rágni, de a pirkadat nyom annyi racionalitást az agyadba, hogy ne tedd... meg azért elég fáradt is vagy... meg a kutyát is le kell vinni...

másnap (ma) túljutva immár talán végre az érzelmi holtponton, délig alszol, lassan nekiállsz kitakarítani a lakást, ez is olyan spirituális, kint-bent rendrakás, ahogy lenni szokott, csak most megint kurva nagy a por a könyvesfalon, mégis kellene rá üvegajtó, ahogy cseke ajánlotta a múltkor... majd megmérem...

aztán tovább kísértve a sorsot, meg mert már nagyon le akarod vetkőzni bőrödről a 12 napja volt érintéseket, de úgy istenigazából, a tarkódról a szája nyomát, ahogy végigcsókolja nedves hajad tövét pl, szóval agyad kiadta a delete parancsot, úgyhogy pajzán sms körök az erre egyedül alkalmas személlyel, dövel, este jön talán, vagy talán nem...

persze hiába tolom magam elé a testem, alapvetően a lelkem tiporták meg, és egyébként is...