így most kb. 45%-os vagyok, mégiscsak a nagyobbik felem volt, alig élek, de felkeltem, elvonszoltam magam angolra, ahol messze alulteljesítettem, azt mondtam, a fogamra szedett fájdalomcsillapítók hatása, tényleg olyan vagyok, mint aki be van lőve, pedig, se gyógyszer se pia, igaz kaja sem, talán ezért,
most kint ülök az erkélyen és olvasom Doktor Kleopátrát, végre ismerős terep, jó volna, ha teljesen beszippantana, bár tulképp történhetne fordítva is, annyira analóg...
közben beszélgettem hosszan tamással, minden éteren áthulló mondata egy-egy ölelés, és az egész tartott vagy egy órán át vagy nem tudom, nem figyeltem... segít építkezni, és tudunk mosolyogva beszélgetni, akkor is, ha néha belesírok...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.