alkesztisz

hiszek a sorsban, nem tehetek mást... tegnap, napra pontosan egy évvel azután, hogy az utolsó szatyrot is hazahoztam az elátkozott helyről, fura véletlenek folytán megtudtam az igazságot... ha nem tudnám, hogy az élet írta, akkor azt hinném valami nagyon sötét orosz realista író…

napról napra könnyebb lesz úgy tenni, mintha könnyebb volna...reggelre kiürült a lakás, ma talán nem jön senki, ma nincs kedves kommuna feeling, ma kicsit szomorú vagyok...tegnap este mozi helyett nálam, kihasználva, hogy ideiglenes lakótárs sörözni ment, így lehet sikoltozni, max.…

tegnapi esti sárgadinnyézés, laza, barátos, jó hangulatú, szőnyegen kinyúlós közben ex sms-e, melytől a sárgadinnye még finomabb lesz, mert annyira jó, hogy nem vagyok már a rabja ennek a tényleg oktalan, pusztán szexuálisan l'art pour l'art viszonynak, édes jó istenem, nem is…

mert a szélsőségek embere volnék, és tényleg, perpill. próbálnám a szende szűz és a majdnem profi szajha között megtalálni az aranynak mondott középutat, nem megy, a lecke fel van adva,meg hiába itt a nagy személyiségtréning évén túl, az alap mozgatók nem változnak, és…