csak címszavak, nincs türelmem mostanában a géphez, levelekben is restanciáim (M! Holnap bentről ígérem... )

ma este Tomi elvitt masszőrhöz, azaz elmentünk mindketten... isteni volt, és egyáltalán nem feszengtem... persze fiatal, helyes pasi gyúrt végig, szerelmem pedig végignézhette... fordítva én egy kicsit nyűgös lettem volna asszem... (értsd: ha a pasim egy szexi masszőrlány tapizza egy órán át a szemem láttára...)

a munkahelyem komplett napi tragikomédia, érdemes volna indítani róla egy külön blogot, a szociológusok és társadalomkritikusok megnyalnák mind a tíz ujjukat... én a sírás és nevetés között abszolute félúton őrzöm a kívülállásom...

felső lakó hozza lányát (okos, értelmes) korrepetálásra hozzám a héten, éljen, bár nem a kedvenc szakomból, hanem a kevésbé szeretettből, de azért juhé...

krónikus köhögés a csúcson, félek pszichoszomatikus