alkesztisz

tegnapelőtt tetvekkel álmodtam (igen, hajban tetvekkel), most jutott eszembe, hogy megkeressem az álmoskönyvben, nem, nem a Krúdy-félében, (ill. dede, ott is, de először abban, amit még Lillától kaptam egyszer), pedig most pont a Szinbád hazamegy-et olvasom (Márai), a főhős detto,…

visszaértem Marcsis taliból, (szegény nő, neki sem könnyű, megint egy temetés a legutóbbi talink óta, plusz egy önygyi kísérelt após), szal visszaérve hosszú levél jó apró betűkkel esőben piknik borozó pasitól, tökéletesen értjük egymást úgy tűnik, már csak a bőr…

az imént volt egy sms-váltás dövel... azt írja, hogy nem tud magában hová rakni, és ezért nem tud,akar, fog velem találkozni... nagyon ritka pillanat, amikor megpróbálja megfogalmazni, hogy mit érez... visszaírtam, hogy értem, éreztem, sajnálom, hogy a magam része stabil, stb.…

még mindig jó, csak a rendezetlen, lebegő, sőt időszakosan nem létező munkaviszonyom aggaszt... persze még a jelen tudatában sem választanék máshogy anno... nem kis kereszt ha az embernek ilyen irányú elhivatottsága van, akkor is, ha épp nem a szakma legalját gyarapítja... esőben…

... és gyorsan leírom mégegyszer: most jó, mostjó, mostjóóóó... pedig tulképp majdnemhogy semmi különös nem történt... néhány hétköznapi epizód és egy-két spirituális találkozás... egyik dolog a másik után, és néhány napja mintha eltűnt volna belőlem az a sötét és…